1 Királyok 4-5

1Királyok 4-5

0. Háttér
• 4,2: Azarjahú: Cádók unokája (1Krón 6,9); nem biztos, hogy főpapot jelent (Ahimááz az apja – Salamon egyik tisztviselője?)
• 4,3: Sisá fiai - 1Krón18,16 és 2Sám 20,25)
• Jehósáfát - 2Sámuel 8,16; 2Sámuel 20,24; 1Krónika 18,15
• Nátán fia: a próféta fia vagy Dávid unokája?
• 12 helytartó az adószedésre (12 hónap): feltehetően irányították is az adott területet (2-nek a király lánya a felesége, tehát magas tisztség): 5 tisztségviselőnél csak az apa neve kerül kiírásra (BEN-HÚR!)
• 5,1: hűbérúri viszony (adófizetés), nem közvetlen fennhatóság
• 5,2: kór=370 liter; 14 000 kiló kenyér becslések szerint – kb. ennyi embert tarthatott el
• 5,4: Az Eufrátesz nyugati partjától (Thapsacus) Gázáig. Nem biztos, hogy ezek a települések…
• 5,5: fügefa alatt: békében, jólétben és biztonságban
• 5,6: lovak száma: 2Krón 9,25: 4000 – ez valószínűbb (12 000 lovas miatt is)
• 5,9: bölcsesség és nagy szív (nagy értelem: sokféle területhez ért – polihisztor)
• 5,11: ezráhi Étán: 89. zsoltár; Hémán: 88. zsoltár – 1Krón 15,19 (szövetség ládája mellé rendelt énekesek Ászáffal együtt); 1Krón2,6 („Zerah fiai voltak: Zimrí, Étán, Hémán, Kalkól és Dára, összesen öten.”)
• 5,13: természet leírása: tudományos vagy inkább költői (utóbbi valószínűbb)
• Hírám: Dávid idején is szállított a királynak fát a palotához (2Sámuel 5,11) – Josephus állítólagos levelekből is idéz, melyet a két uralkodó váltott egymással. Hírám lánya is Salamon felesége lett.
• Tírusz: kereskedőváros (sziget) – hajóépítés (+ raktárak)

1. Mihez kell bölcsesség?
• a, Vezetéshez, irányításhoz (kormányzáshoz): kényszermunka, szövetséges (kivel dolgozzunk együtt, kivel kössünk szövetséget, kit bízzunk meg az egyes feladatok elvégzésére), irányítási rendszer kitalálása (helytartók, 12 hónap felosztása, kényszermunkások pihenőideje)
• b, Világi munkánk elvégzéséhez (Salamonnak ez a kormányzás, de nekünk más)
• c, Az Úrtól kapott feladatok elvégzéséhez (templom építés)
• d, A természet csodáinak észrevételéhez: Isten mindenütt ott van, Istent mindenben észrevehetjük, az egész világ Isten csodálatosságát tükrözi vissza
• e, Költészet, művészet – ne becsüljük alá a művészeteket a szárazabb prózához, szóbeli előadáshoz képest. Még a látszólag nem Istenről szóló alkotásokban (fák, madarak…) is felfedezhetjük Isten üzenetét, ezeken keresztül is szólhat hozzánk Isten.
• Ha kaptunk bölcsességet Istentől, az nem jelenti azt, hogy most már csak szent dolgokról beszélhetünk, vagy csak az azokról való társalgás során használhatjuk az isteni bölcsességet, amúgy meg emberi bölcsesség! Gyakorlati tevékenységünk, munkánk során vagy akár egy egyszerű, hétköznapi témáról folytatott beszélgetés során is használhatjuk azt. Isten bölcsességének minden pillanatunkat, minden cselekedetünket át kell hatnia.
• A bölcsesség nem csak gyakorlati tevékenységet jelent!
• Keresztényként sem csak Istenről kell/szabad dalokat, verseket írni (pl. Pilinszky)
• Fektessünk energiát abba is, hogy mások bölcsességét meghallgassuk, meghalljuk (elmentek Salamon bölcsességét hallgatni). Vegyük észre, ha valakinek a bölcsessége Istentől van.
• Apánk barátait ne hagyjuk cserben (Péld 27,10: „A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd”). Hűség korábbi szövetségeseinkhez (Hírám, Cádók, tisztviselők) – aki nincs ellenünk, velünk van.
• Aki bölcs, az kész és képes együttműködni másokkal (Hírám és Izrael vezetői), tudja, hogy másokra is támaszkodnia kell. Nem azt jelenti, hogy egyedül kell mindent megcsinálnom (mert én vagy A bölcs), hanem azt, hogy bölcsen kell kiválasztanom, kivel működök együtt.
Isten munkájában a (még ) nem-keresztények is segítségünkre lehetnek. Vannak feladatok, ahol fontos a szakértelem, nem csak az elhivatottság. Vegyük észre az értékeket mindenkiben.

2. A Természet, mint Isten alkotása
• A Természet isteni természete: érzékenység az isteni fennség észrevételére. A Természet Isten ragyogását sugározza („The world is charged with the grandeur of God” - Gerard Manley Hopkins)
• A Természet Isten első könyve – kelta mondás
• 104. zsoltár; Bölcsesség könyve 13
• Róma 1,19-20: mert ami megismerhető Istenből, az nyilvánvaló előttük, mivel Isten nyilvánvalóvá tette számukra. 20 Láthatatlan valóját, azaz örök hatalmát és istenségét meglátja alkotásain az értelem a világ teremtésétől fogva.
• Észrevesszük-e a természetben Istent? Észrevesszük-e a hétköznapi természeti csodákban az alkotót? Felfedezzük-e Isten fennségét a teremtett világban?
• Teszünk-e azért, hogy megőrizzük ezt a természeti környezetet? Fontos a környezetvédelem?
• Tanulmányozzuk a természetet? Tanulunk belőle?

---

104. zsoltár
1Áldjad, lelkem, az Urat! Uram, Istenem, mindennél nagyobb vagy! Fönségbe és méltóságba öltözöl,
2a fény, mint köntös, úgy fog körül. Az eget kifeszíted, mint a sátort,
3lakóhelyed a vizek fölött rendezted be. A felhőket fogatként használod, a szelek szárnyán szállsz tova.
4A szeleket követeddé teszed, a haragos villámot szolgáddá.
5A földet biztos alapra helyezted, nem inog meg az idők folyamán.
6Vizek árjával vetted körül, a hegyeket is vizek borították.
7De parancsodra visszafolytak, s megremegtek mennydörgő hangodra.
8A hegyek kiemelkedtek, a völgyek leszorultak arra a helyre, amelyet nekik szántál.
9Határt szabtál nekik, amit nem lépnek át, nem önthetik el többé a földet.
10Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
11Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
12Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
13A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
14Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen,
15a szívét meg borral vidíthassa hogy az olaj kenetül szolgáljon fejére, s a kenyér erőt kölcsönözzön neki.
16Az Úr fái is teleszívják magukat, a Libanon cédrusai, melyeket ültetett.
17A madarak rakják ott fészküket, tetejükön a gólya tanyázik.
18A zergéé a hegyek magaslata, a borz a sziklák közt rejtőzik.
19Te alkottad a holdat, hogy az időt mérje, és a nap is tudja, mikor nyugodjék le.
20Te hozod a sötétséget és ránk köszönt az éj, s az erdő vadjai körülhúznak.
21Az oroszlánkölykök zsákmányért ordítanak, Istentől követelik táplálékukat.
22De ha a nap fölkel, mind visszavonulnak, és elrejtőznek a barlangokban.
23Az ember elindul a munkája után, hogy dolgozzék az est beálltáig.
24Milyen sokrétű a te műved, Uram! Mindent bölcsességedben alkottál, s a föld teremtményeiddel van tele.
25Nézd, mily nagy és széles a tenger, benne az élőlények nyüzsgő sokasága, kicsi és nagy állatok serege.
26Rajta járnak a hajók, s ott kóborol a leviatán is, amit teremtettél, hogy a tengerben kergetőzzék.
27Rád vár minden élő, hogy ételt adj nekik a kellő időben.
28Megadod nekik, és ők összegyűjtik, kitárod kezed, s eltelnek javakkal.
29De ha elrejted arcodat, félelem szállja meg őket. Ha megvonod éltető erődet, elpusztulnak és a porba térnek.
30Ám ha kiárasztod lelkedet, fölébrednek, és megújítod a föld színét.
31Dicsőség legyen az Úrnak mindörökké, örüljön az Úr műveinek!
32Ha letekint a földre, az megremeg, ha megérinti a hegyeket, azok füstölnek.
33Egész életemben az Úrnak énekelek, zsoltárokkal dicsérem, amíg csak vagyok.
34Találjon tetszésre nála énekem, hisz az Úrban lelem örömöm.

1Királyok 4-5

1 Salamon király egész Izráel királya volt. 2 Legfőbb tisztviselői ezek voltak: Azarjá, Cádók fia volt a főpap, 3 Elíhóref és Ahijjá, Sísá fiai a kancellárok, Jósáfát, Ahílúd fia pedig a főtanácsadó. 4 Benájá, Jójádá fia állt a hadsereg élén, Cádók és Ebjátár pedig papok voltak. 5 Azarjá, Nátán fia állt a helytartók élén, Zábúd pap, Nátán fia volt a király bizalmasa, 6 Ahísár volt a háznagy, Adónírám, Abdá fia pedig a kényszermunkák felügyelője. 7 Salamon egész Izráel fölé tizenkét helytartót helyezett: ők látták el a királyt és udvarát. Mindegyiknek az esztendő egy hónapjában kellett az ellátásról gondoskodnia. 8 Név szerint ezek voltak: Húr fia Efraim hegyvidékén, 9 Deker fia Mákacban, Saalbímban, Bét-Semesben, Élónban és Bét-Hánánban, 10 Heszed fia Arubbótban, hozzá tartozott Szókó és Héfer egész vidéke. 11 Abínádáb fiáé volt Dór egész dombvidéke. Az ő felesége lett Salamon leánya, Táfat. 12 Baanához, Ahílúd fiához tartozott Taanak, Megiddó és egész Bét-Seán, amely Cáretán mellett van Jezréel alatt, és Bét-Seántól egész Ábél-Mehóláig, sőt Jokmoámon túl is. 13 Geber fia a gileádi Rámótban volt helytartó. Hozzá tartoztak Jáírnak, Manassé fiának sátorfalvai Gileádban, továbbá Argób körzete Básánban: hatvan nagy, várfallal és érczárakkal megerősített város. 14 Ahínádáb, Iddó fia Mahanajimban, 15 Ahímaac pedig Naftáliban kormányzott. Ő is Salamon egyik leányát, Boszmatot vette feleségül. 16 Baaná, Húsaj fia Ásérban és Álótban, 17 Jósáfát, Párúah fia Issakárban, 18 Simí, Élá fia Benjáminban kormányzott, 19 Geber, Úrí fia pedig Gileád földjén, amely Szíhónnak, az emóriak királyának és Ógnak, Básán királyának az országa volt. Azonkívül volt egy országos helytartó is. 20 Júdának és Izráelnek sok lakója volt, olyan sok, mint a tenger partján a homok: ettek és ittak, boldogok voltak.
5,1 Salamon uralkodott mindazokon az országokon, amelyek az Eufrátesztől a filiszteusok földjéig és az egyiptomi határig terültek el. Ezek adót fizettek, és szolgáltak Salamonnak egész életében. 2 Salamon udvarának ennyi élelemre volt szüksége naponként: harminc kór finomlisztre és hatvan kór kenyérlisztre, 3 tíz hizlalt marhára, húsz legelőn tartott marhára és száz juhra a szarvasokon, gazellákon, őzeken és hizlalt szárnyasokon kívül. 4 Mivel ő uralkodott mindenütt az Eufráteszen innen Tifszahtól Gázáig, minden királyon az Eufráteszen innen, ezért mindenfelől békesség volt körülötte. 5 Júda és Izráel biztonságban lakott, ki-ki a maga szőlője és fügefája alatt Dántól Beérsebáig Salamon egész életében. 6 Salamonnak volt négyezer harci kocsihoz való lova az istállókban, és volt tizenkétezer embere a kocsikra. A helytartók, ki-ki a maga hónapjában, ellátták Salamon királyt és mindazokat, akik Salamon király asztalához jártak; nem volt hiány semmiben. 8 Árpát és szalmát is szállított mindegyik a lovak és paripák számára arra a helyre, ahová kellett, előírás szerint.
9 Isten igen nagy bölcsességet és értelmet adott Salamonnak. Olyan sok bölcs gondolata volt, mint a tenger partján a homok. 10 Nagyobb volt Salamon bölcsessége az összes Keleten lakó ember bölcsességénél és az egyiptomiak minden bölcsességénél. 11 Bölcsebb volt Salamon minden embernél, még az ezráhi Étánnál, Hémánnál, Kalkólnál és Dardánál, Máhól fiainál is, úgyhogy nagy hírnévre tett szert mindenütt a környező népek körében. 12 Háromezer példabeszédet mondott, és ezeröt éneket szerzett. 13 Beszélt a fákról, a libánoni cédrustól kezdve a falból kinövő izsópig, és beszélt az állatokról, a madarakról, a csúszómászókról és a halakról. 14 Jöttek is az emberek minden nép közül, hogy hallgassák Salamon bölcsességét, sőt a föld királyai közül is mindazok, akik hallottak bölcsességéről.
15 Hírám, Tírusz királya elküldte szolgáit Salamonhoz, amikor meghallotta, hogy őt kenték fel királlyá apja után, mert Hírám mindig szerette Dávidot.
16 Salamon pedig ezt üzente Hírámnak: 17 Te tudod, hogy apám, Dávid nem építhetett házat Istene, az Úr nevének, mert háborúskodnia kellett mindenfelé, míg az Úr lábai alá nem vetette ellenségeit. 18 De most az Úr, az én Istenem nyugalmat adott nekem mindenfelől, nem fenyeget sem ellenség, sem veszedelem. 19 Én tehát azt gondoltam, hogy házat építek Istenem, az Úr nevének, ahogyan az Úr apámnak, Dávidnak megmondta: A te fiad, akit utánad helyezek a trónra, az épít majd nevemnek házat. 20 Most azért parancsold meg, hogy vágjanak ki cédrusfákat a Libánonon! Az én szolgáim együtt lesznek a te szolgáiddal, és annyi bért adok szolgáidnak, amennyit csak kívánsz. Jól tudod, hogy miköztünk senki sem ért úgy a favágáshoz, mint a szidóniak. 21 Amikor Hírám meghallotta Salamon üzenetét, nagyon megörült, és ezt mondta: Áldott legyen ma az Úr, mert bölcs fiat adott Dávidnak e nagy nép élére! És Hírám ezt az üzenetet küldte Salamonnak: Meghallgattam, amit üzentél nekem. Teljesítem mind a cédrusfákra, mind a ciprusfákra vonatkozó minden kívánságodat. 23 Szolgáim leszállítják a Libánonról a tengerre, én pedig tutajokká kapcsoltatom össze azokat, és levitetem a tengeren arra a helyre, amelyet megüzensz nekem. Ott szétszedetem azokat, te pedig vitesd el! Te viszont teljesítsd az én kívánságomat, és adj élelmet házam népének!
24 Adott tehát Hírám Salamonnak cédrus- és ciprusfát, amennyit csak kívánt. 25 Salamon pedig adott Hírámnak háza népe ellátására húszezer kór búzát és húszezer kór sajtolt olajat. Ezt adta Salamon Hírámnak évről évre. 26 Az Úr tehát bölcsességet adott Salamonnak, ahogyan megígérte neki. Békességben élt Hírám Salamonnal, és szövetséget kötöttek egymással. 27 Salamon király kényszermunkásokat küldött föl egész Izráelből: harmincezer ember lett a kényszermunkása. 28 Ezeket felváltva küldte a Libánonra, havonként tízezer embert: egy hónapig a Libánonon voltak, két hónapig pedig otthon. A kényszermunkások felügyelője Adónírám volt. 29 Salamonnak volt hetvenezer teherhordója és nyolcvanezer kőfejtője is a hegységben. 30 Salamonnak a munkavezetőin kívül, akik a munkát irányították, háromezer-háromszáz felügyelője is volt, akik a munkát végeztették a néppel. 31 A király parancsára nagy és értékes kőtömböket fejtettek, mert faragott kövekből akarták lerakni a templom alapjait; 32 ezeket Salamon és Hírám építőmunkásai meg a gebáliak faragták méretre. Így készítették elő a gerendákat meg a köveket a templom építéséhez.

---

Bölcsesség könyve 13: 1Mert természettől balgák voltak mind az emberek, híjával voltak Isten ismeretének, s a látható tökéletességekből nem tudták felismerni azt, aki van, sem művei szemlélésekor nem ismerték fel a művészt, 2hanem a tüzet, a szelet vagy az iramló levegőt, a csillagok körét, a hatalmas vizet vagy az ég világítóit tartották a világot kormányzó isteneknek. 3Ha már ezekben isteneket láttak, mert szépségük elbűvölte őket, akkor tudniuk kellett volna, mennyivel kiválóbb a parancsolójuk. Mert a szépség szerzője teremtette őket. 4Ha megcsodálták erejüket és hatásukat, ebből arra kellett volna következtetniük, hogy mennyivel hatalmasabb a teremtőjük. 5Mert a teremtmények nagyságából és szépségéből összehasonlítás útján meg lehet ismerni teremtőjüket.